5.-6. Fejezet

 

Ötödik fejezet

 

Fordította: Aemitt

 

Lex másnap reggel arra ébredt, hogy gyönyörű arany szemek bámulják őt. – Hmm... örülök, hogy nem csak álom volt az egész. Már attól féltem, hogy nem leszel itt a valóságban, ha kinyitom a szemem. – Lex végigsimított Nick mellkasán, és csak akkor állt meg, amikor a mellbimbóit csipkedte.

Odahajolt egy reggeli csókért, Nick kuncogott. – Ahogy a fenekemet érzem, biztosan állíthatom, hogy nem álom volt. Kétszer szeretkeztél velem az éjszaka folyamán, és, haver, még mindig érzem. – Kissé szétválasztotta az ajkait, és Lex ajkához nyomta őket.

Lex felnyögött, és reggeli erekcióját Nick combjához dörzsölte. Nick kissé elfordult, a farkát Lexéhez dörzsölve. Kezük egymás testén barangolt, szájuk pedig párbajozott.

Lex nyakán utat nyalogatva Nick felnyögött. – Istenem, meg akarlak jelölni. – Folytatta, és végül a szíve fölött lévő jelet szopogatta. – Itt legalább tudni fogom, hogy már foglalt vagy. Egyszer meg kell ígérned, hogy megjelölhetem a nyakadat. – Újra Lex szájához hajolt, hogy újabb lélegzetelállító csókot adjon neki.

Magához húzta, Lex széttárta a lábait, és keményen Nick farkának nyomta a farkát. – Megígérem, bébi. Tudom, hogy egy kicsit érzékeny vagy, úgyhogy most csak dörgölőzzünk egy kicsit, aztán menjünk ki, és nézzük meg a lovakat.

 

* * * *

 

Negyvenöt perccel később elindultak a lóistálló felé. Még elég korán volt, és szombatonként a cowboyok általában csak nyolc óra után kezdtek dolgozni, így Lex és Nick egyedül volt az istállóban.

Lex a sarokban lévő, külön zárt istállóhoz vezette. Amikor Nick észrevette, hogy mit néz, elmosolyodott. Lucky a királyok életét élte. Nem csoda, hogy Lexet emiatt piszkálták. Az ő zárt istállója kétszer akkora volt, mint a többi az istállóban, és ebben az istállóban még egy ablakos egység is volt, amely, ha Nick jól látta, nemcsak fűtést, hanem légkondicionálót is tartalmazott. Lex még egy sokkal nagyobb ablakot is beszerelt, hogy Lucky kinézhessen rajta.

Nick Lexhez fordult, és megfogta a kezét. – Miért csináltad ezt, de tényleg?

Lex egy percre félrenézett, majd visszanézett rá. Megvonta a vállát. – Gondoskodni akartam rólad, de ez nem volt lehetséges. Azt hiszem, az irántad érzett érzéseim egy részét átvittem Lucky-ra. Úgy éreztem, amíg Lucky-ra vigyáznak, addig te is rendben leszel. Tudom, hogy hülyén hangzik, de ez segített megbirkózni vele.

Nick felemelte a kezét, hogy megcsókolja a tenyerét, és megrázta a fejét. – Egyáltalán nem hangzik hülyén, de meg kell lovagolni. Lucky imád a mezőkön szaladgálni valakivel a hátán, szóval miért lökted le róla a legjobb cowboyodat?

Lex körülnézett az istállóban, és a karjába húzta Nicket. – Mert Lucky te voltál. Rajtam kívül senki sem lovagol rajtad. Amikor odalovagoltam, és megláttam Pete-et Lucky-n, el sem tudom mondani, milyen érzések kavarogtak bennem. Tudom, hogy elvesztettem az önuralmamat, de az érzés, ahogy láttam őt rajtad... Lucky-n... – Lex mély levegőt vett, és megrázta a fejét. – Hálásnak kellett volna lennie, hogy nem öltem meg. – Lex odahajolt és megcsókolta Nicket, majd ismét ellépett tőle. – Van kedved egy körre?

Nick nem szólt semmit, csak bólintott. Felnyergelte Lucky-t, míg Lex kiment, hogy megkeresse Night Fever-t a legelőn. Éppen a kantárt húzta meg, amikor Shorty bejött az istállóba. – Szia, Shorty.

Shorty megállt és ránézett. – Jó reggelt! Hogy vagy? Úgy értem, megtaláltad már azt a tüskét?

Nick zavartan nézett Shorty-ra. – Tüskét?

Shorty kuncogott. – Igen, a tüskét a medve mancsában. Eltávolítottad már? – Shorty mindentudóan nézett Nickre.

– Már dolgoztam rajta. De az utolsó kis darabot neki magának kell kiszednie, különben csak gennyesedni fog.

Egy csomó rágódohányt a földre köpve Shorty megigazította a kalapját. – Szerintem az utolsó kis darabkával is jó lenne, ha sietne. A várakozással sosem sikerült semmi. – Shorty ismét megbillentette a kalapját, és kisétált az istállóból.

Nick megrázta a fejét, és kivezette Lucky-t a hátsó ajtón, ki a legelőre. Látta, hogy Lex éppen befejezte a munkát. Odairányított Lucky-t Night Fever mellé, és végigsimított az orrán. – Majdnem kész?

Lex meghúzta a kantárt, és felkapaszkodott a nyeregbe. – Készen állok és kész vagyok.

Lassú tempóban indultak el, nem volt céljuk, csak a természetet akarták magukba szívni. Néhány óra múlva Nick elkezdett vergődni a nyeregben. Már nem volt ehhez szokva.

Lex tudálékos vigyorral nézett rá. – Menjünk vissza a házhoz. Beugrik hozzám egy új takarmányozási vállalkozó, hogy adjon pár árajánlatot.

Bólintott, Nick szabad kezet adott Lucky-nak, és hagyta, hogy a ló körülbelül egy mérföldet fusson, mielőtt visszalassított volna. Lex utolérte, és elmosolyodott. Nick visszamosolygott. – Ezt imádom. A hűvös szelet az arcomban, teljesen szabadnak érzem magam. Mintha a mennyországban lennék.

Lex a nyereg fölé hajolt, és elég messzire nyújtózkodott, hogy megcsókolhassa. – Átkozottul jól nézel ki vörös arccal is. – Egy darabig még lovagoltak, és Lex megfordult, hogy kérdőn nézzen rá.

Nick látta, hogy Lex kérdezni akar tőle valamit, de kényelmetlenül érzi magát, hogy ezt kell tennie. – Mit akarsz kérdezni tőlem?

Lex megvonta a vállát, és a hegyek felé nézett. Már majdnem a pajta látóterében voltak, így nem tudott Nick közelébe kerülni. – Csak azon gondolkodtam, hogy fontolóra vennéd-e valaha is, hogy ideköltözz. Tudom, hogy van otthonod és munkád Austinban, de nem akarok megint nélküled élni.

– Van egy lakásom Austinban. Nem egy lakás és egy munka két idegennel. Ha a te részedről megoldódnak a dolgok, semmiképp sem mennék vissza Austinba. – Nick egyenesen előre nézett, ahogy az istállóhoz értek. Látta, hogy a cowboyok készülődnek a kilovaglásra. Néhányan lovakon ültek, néhányan pedig négykerekűeken. Elkerekedett a szemük, amikor meglátták, milyen lovon lovagol Nick.

Nick Lex felé fordította a fejét. – Hogy fogod megmagyarázni nekik, hogy miért van az rendben, hogy én lovagolhatok Lucky-n, és senki más?

Lex az embereire nézett. – Nem kell nekik szart sem elmagyaráznom. Nekem dolgoznak, ne feledd.

Belovagoltak a karámba, és leszálltak. Nick vezette Lucky-t, a nyilvánvaló bámulások ellenére. Egy karámoszlophoz kötötte, miközben lenyergelte és leápolta. – Nem hagyhatnánk Lucky-t egy kicsit kint? Azt hiszem, több tiszta reggeli levegőre van szüksége.

– Lucky most már a te lovad, Nick. Azt csinálsz vele, amit csak akarsz. – Lex befejezte Night Fever leápolását, és kiengedte a legelőre.

Nick ugyanezt tette Lucky-val. Felvette a nyergét, és utolérte Lexet. – Hogy érted, hogy ő az én lovam? Mióta?

– Attól a naptól kezdve, hogy először ültél a hátára. Soha nem fogom elfelejteni az arcodat azon a napon. – Lex a szemébe nézett. Lehalkította a hangját, és kicsit közelebb hajolt hozzá. – A fenébe, bárcsak megcsókolhatnálak most azonnal.

Nick rákacsintott, és azt mormolta, hogy – később –, amikor Shorty megjelent az istálló folyosóján. Lex elrakta a nyergüket a szerszámoskamrában, és visszajött.

– Lex, az a fickó a takarmányforgalmazótól jött hozzád. – A két férfi közé nézett. – Jól ment a lovaglás?

– Igen, jól – mondta Nick. Lex felé fordult. – Megyek, edzek egy kicsit. Keress meg, ha végeztél. – Lex bólintott, és Nick elindult a főépület felé.

Amikor beért, a hálószobába ment átöltözni. Elővette a régi tornanadrágját, és alsónemű nélkül vette fel. Puha farkának látványa szinte obszcén volt. Alig várta, hogy Lex megnézze benne keményen. Levette a pólóját és a cipőjét, és elindult a pincébe. Éppen elkezdte az edzést, amikor megcsörrent a telefon. Megtalálta a vezeték nélküli készüléket a falon lévő talapzatában, és felvette. – Lazy River.

– Thelma vagyok a Quints gyógyszertárból. Azért hívom, hogy Lexnek elmondjam, az új receptje készen áll a kiváltásra.

– Oké, köszönöm, majd szólok neki. – Nick letette a telefont, és visszasétált a súlyzós géphez. Nem tudta megállni, hogy ne gondolkodjon azon, vajon a receptnek van-e valami köze Lex vérnyomásához. Majd csak meg kell kérdeznie Lexet erről, és nem kell további problémákért a szomszédba menni. A súlyzók ellen döntött, kinyújtózott a szőnyegen, és belekezdett a hasprésekbe.

Már majdnem kétszázat teljesített, amikor Lex belépett az ajtón egy régi, kopottas rövidnadrágban és semmi másban. Úgy tűnt, Lexnek ugyanaz az ötlete volt, mint neki, csak ahol Nick rövidnadrágja szűk volt, ott Lexé bőszárú. Nick lefogadta, hogy fel tudna nyúlni annak a rövidnadrágnak a szárán, és a szájába húzhatná Lex farkát. Csak ennyi kellett ahhoz, hogy Nick farka kőkemény legyen. A farkának hegye megpróbált kitörni a nadrágja derékszíján. Nos, ez újdonság volt.

Lex a szabad súlyzókra mutatott. – Akarsz segíteni, bébi?

Nick nevetett. – Már akkor kiszúrtalak, amikor bejöttél a szobába. – Felállt a padlóról, és a súlypad fejrészéhez állt.

Lex egy kis krétát dörzsölt a kezére, és lefeküdt. Megtalálta a fogást a rúdon, és leemelte azt az állványról. A múltkorival ellentétben meg sem próbálta elrejteni, hogy egyenesen Nick erekcióját nézi.

Nick úgy gondolta, megleckézteti egy kicsit, és lehúzta a szűk rövidnadrágját a golyói alá. Ez nagy hiba volt Nick részéről, mert Lex majdnem elvesztette az irányítást a súlyok felett. Ha nem lett volna ott, hogy stabilizálja a rudat, Lex komolyan megsérülhetett volna. Segített Lexnek visszahelyezni a súlyokat az állványra. Már éppen bocsánatot akart kérni, amikor Lex hátulról megragadta a lábát, és közelebb húzta magához. Egy szempillantás alatt Nick farkát a torkába kapta. Egyik kezével Nick lábának hátsó részét fogta, a másikkal pedig a saját farkát simogatta a bő rövidnadrágján keresztül.

Nick kihúzta a farkát Lex szájából. – Feküdj a szőnyegre. Én is meg akarlak kóstolni. Ja, és egyelőre hagyd magadon a rövidnadrágot. – kacsintott Nick, és megkerülte a súlyokat, hogy csatlakozzon Lexhez a szőnyegre. Fölé térdelt, a térdei éppen Lex fejének két oldalán voltak. Hála istennek, hogy a férfi csupa láb volt, különben ez nem működött volna. Az arca szemmagasságban volt azzal a hosszú, vastag farokkal, amelyik kilógott a bő rövidnadrág szárából. Felemelte a rövidnadrág lábszárát, és a csúcsot a várakozó szájába szívta. Felnyögött, és lefelé döfött, amikor Lex egészen a torkába szívta a farkát. Elhúzta Lex farkát. – Bassza meg, túl hamar elélvezek tőled, ha így folytatod.

Lex teljesen figyelmen kívül hagyta, és néma parancsként Nick szája felé tolta saját erekcióját. Nick úgy döntött, hogy kiegyenlíti a számlát azzal, hogy saját ujját benedvesíti, és felkutatja Lex legérzékenyebb pontját. Végigtapogatta a feneke szűk nyílását, és lassan belenyomta az ujját. A rövidnadrág útban volt, ezért lecsúsztatta magáról. – Meg akarom kóstolni a seggedet. – Kihúzódott Lex szájából, és megfordította. Lex mögé csúszott, Lex fejét és mellkasát a szőnyegre nyomta. – A fenébe, a hátsó bejáratod szexi. Úgy néz ki, mintha könyörögne a nyelvemért. Tényleg?

– Ohhhh... Istenem... fald fel azt a segget, bébi. Azt akarom, hogy nyalj és dugj meg azzal a gyönyörű nyelveddel. – Lex a mellkasára támaszkodott, és hátratette a karjait, és kitárta a saját fenekét.

– Hmm... – Nyalintás. – Annnyira jó. – Nyalintás. – Készülj fel a nyelvemre. – Újabb nyalintás.

Nick addig rágta a zsenge húst, harapdálta és nyalogatta, amíg azt hitte, hogy szétpattan. Megmerevítette a nyelvét, és elkezdte beledöfni Lex fenekébe. Lex magja szétrobbant a királykék szőnyegen, és összeesett.

Nick felállt, és fejje lefele ráfeküdt. Lex a szájába vette a farkát, miközben Nick megtisztította Lex farkát és az alatta lévő szőnyeget. Megsimogatta Lex golyóit, csókolgatta és szopogatta az immár puha farkat. Nick nem törődött azzal, hogy nem állt fel, még mindig Lexhez tartozott, és csak ez számított.

Lex Nick farkán dolgozott. Harapott, szopott, teljesen beszívta és magába nyelte. Végül túl sok volt, és Nick felrobbant Lex torkában. Lex minden cseppet lenyelt, és a csúcsát szopogatta, hogy még többet kapjon. Amikor végzett, arrébb csúszott, és Nick karjaiba bújt. – Na, ezt nevezem én edzésnek.

Egy órán át meztelenül szundikáltak a padlón, mielőtt felálltak volna, hogy gyorsan lezuhanyozzanak. Lexnek még egy csinos kis zuhanyzósapkája is volt a hajára. Nick nem tudta megállni, hogy ne bosszantsa fel egy kicsit. – Úgy nézel ki, mint a legédesebb dolog, amit valaha láttam.

Ezért kapott egy kis verést a fenekére, de megérte. – Elfelejtettem mondani, hogy a gyógyszertárból hívtak, és azt mondták, hogy kész a recepted. – Megvárta, amíg Lex kiegészíti. Ehelyett Lex csak bólintott, és folytatta a testének szappanozását. – Elmondod, hogy mire való?

Leöblítve, Lex felé fordult. – Már mondtam neked, hogy gondjaim vannak a vérnyomásommal. Erre való a gyógyszer. Szeretnél velem jönni a városba érte?

Nick a nyakába csókolt, és bólintott. Lenyalta a vízcseppeket a bőréről. – Mondott az orvos valamit az aktivitási szintekről, amit nem szabad átlépned?

Lex összevonta a szemöldökét. – Mi köze van ennek bármihez is? – Átkarolta Nicket, és beszappanozta a kezét. Végigsimította a kezét Nick testén.

– Csak arról van szó, hogy amikor azt mondom, hogy halálra akarlak dugni, azt nem szó szerint értem. Most pedig válaszolj a kérdésre, kérlek. – Nick megfordult, hogy leöblítse a szappant a testéről, Lex pedig elölről kezdte.

– Azt mondta, hogy ne igyak sokat, és próbáljak meg odafigyelni arra, mit eszem. Próbáljak meg távol maradni a stresszes helyzetektől, meg ilyesmi. A dugásról abszolút nem mondott semmit, és őszintén szólva, ha a dugás meg fog ölni, akkor hadd öljön meg, mert nem tervezem, hogy abbahagyom. Egész átkozott életemben vártam valakire, mint te, és negyvenhét évembe telt, hogy végre megkapjam. Nem fogom feladni, bármi mást megteszek, amit mondasz, de a dugást veled nem adom fel.

Nick Lex mellé hajolt, és elzárta a zuhanyzót. Kiléptek, és Nick felkapott egy törölközőt. – Elképesztő, hogy milyen rövid idő alatt milyen elkényeztetetté válsz egy törölközőmelegítővel. – Elmosolyodott és megszárítkozott.

Lex a karjába húzta Nicket. – A héten veszek egyet ide lentre is.

– Nem, nem fogsz. Nem akarom, hogy dolgokat vegyél nekem. Van saját rohadt karrierem és saját pénzem. Ha akarok egy kibaszott törölközőmelegítőt idelent, akkor veszek egyet. – Nick megkereste a rövidnadrágját, és felkapta. Nem törődött azzal, hogy felvegye, csak a törülközőt tekerte a dereka köré.

Lex ugyanígy tett, és elkapta Nick karját. – Miért vagy hirtelen dühös rám?

Nick a fejét rázva elindult felfelé a lépcsőn. – Nem vagyok Terri, a fenébe is. Nem kell venned nekem dolgokat, hogy itt tarts.

Lex megállt a lépcső közepén. – Azt hiszed, hogy ezt csinálom? Mert tévedsz. Azért akarok neked dolgokat venni, mert egy rakás pénzem van, és te vagy az egyetlen nem rokonom, akit szeretek. Nem azért vettem dolgokat Terrinek, hogy magam miatt megpróbáljam itt tartani. A fia miatt próbáltam itt tartani. Téged pedig magam miatt. El akarlak kényeztetni, és meg akarok tenni neked dolgokat, mert szeretlek, a fenébe is! Nem csak azért, mert egy öregember vagyok, aki megpróbál magának egy fiatal csődört venni.

Nick lehunyta a szemét, és elszámolt tízig. Visszafordult, és lement a lépcsőn, amíg Lexszel szemmagasságban nem volt. Átkarolta Lexet, és megcsókolta. – Sajnálom, hogy elszaladt velem a ló. Nem szabad elfelejtened, kivel állsz szemben. Hatéves korom óta gondoskodom magamról. Egész felnőtt életemben még születésnapi ajándékot sem kaptam. Gyerekkoromban általában, ha szerencsém volt, az akkori nevelőanyám sütött nekem egy tortát, de ennyi volt. Nem szoktam hozzá, hogy bármit is kapjak az emberektől. Egyszerűen kényelmetlenül érzem magam.

Lex arcán könnyek csorogtak végig. – Azt hiszem, ez a legszomorúbb dolog, amit valaha hallottam. Bár meg kell próbálnod hozzászokni. Veszek dolgokat azoknak, akiket szeretek, csak kérdezd meg Samet. Ez nem azt jelenti, hogy hűséget vagy szeretetet próbálok vásárolni, vagy, hogy nem engedheted meg magadnak, hogy megvegyél valamit. Csak azt jelenti, hogy szeretlek, és meg akarom osztani veled mindazt, amim van. – Lex újra és újra megcsókolta. – És haver, idén olyan karácsonyod lesz, amire emlékezni fogsz. Mikor van egyébként a születésnapod?

Nick a szemét forgatta, és beleharapott Lex vállába. – Április huszonkilencedikén lettem huszonhét éves, úgyhogy várnod kell, csak jövőre kapok tortát. – Megfordult, és felhúzta Lexet a lépcsőn. – Gyere, fel kell öltöznünk, és be kell mennünk a városba. Ha már ott vagyunk, szeretnék megállni az élelmiszerboltban, és feltölteni a házadat néhány egészségesebb élelmiszerrel. – Megállt, amikor érezte, hogy Lex megáll a lépcsőn. Megfordult, hogy ránézzen. – Ne vitatkozz. Ha feladom a házamat és a munkámat, hogy ide költözzek, akkor jobb, ha jó hosszú ideig még itt maradsz.

Hatodik fejezet

 

Fordította: Aemitt

 

Behajtottak a városba, és megálltak a gyógyszertár előtt. Nick gonosz mosollyal az arcán Lex felé fordult. – Mit tennél velem, ha bemennék veled, és vennék pár tubus síkosítót?

Lex megvillantotta gödröcskés mosolyát. – Csak elmondanám mindenkinek, hogy Sam barátja vagy, és hagynám, hogy ő intézze el a következményeket. Bár nem hiszem, hogy Justin túlságosan örülne neked.

– Mit szól a város ahhoz, hogy ők ketten együtt vannak?

– Hát, nem reklámozzák, de a legtöbb ember tudja, és gondolom, elfogadja. Justin és Sam az egyetlen ügyvédek a környéken, úgyhogy azt hiszem, az embereknek nincs sok választásuk, hacsak nem akarnak egészen Missoulaig elmenni. – Lex kiszállt a kocsiból, és a járdán várta meg Nicket.

Besétáltak a gyógyszertárba, és Nick az egészségügyi kiadványok részlegéhez ment. Kivett egy magas vérnyomásról szóló brosúrát, és a zsebébe dugta. Ezután a vitaminok részlegéhez ment, és kiválasztott egy jó multivitamint, majd a pulthoz vitte. Megkérdezte a gyógyszerészt, hogy a vitaminok szedhetők-e a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel együtt, mire azt a választ kapta, hogy – igen, amíg az adagolást nem lépik túl. – A vitaminokat a pénztárhoz vitte.

Megmutatta a lánynak a zsebéből előkotorászott brosúrát. – Gondolom, ez ingyen van, ugye? – A lány azt mondta neki, hogy a brosúra ingyenes, de ha igazán érdekli, akkor van egy egész jó kis könyvük a témáról, ami csak pár dollárba kerül. Nick bólintott, a lány pedig elment, és hozta a könyvet. Fogta a vásárolt holmikat, és beült a kocsiba.

Lex pár perc múlva kijött, és beült a volán mögé. – Mit olvasol?

Nick felemelte a könyvet. – Megtanulom, hogyan vigyázzak jobban rád, mióta nem csinálod olyan jól a dolgot. Azt írja, hogy egyél sok rostban gazdag gyümölcsöt, például almát, nyers leveles zöldségeket, teljes kiőrlésű kenyeret és tésztát, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, és ami a legfontosabb, naponta legfeljebb három deci kemény szeszes italt. Szóval, irány az élelmiszerbolt, kedves uram.

Lex felnevetett, amikor elindította a terepjárót. – Nem tudom, hogy egész nap csak nyúlkaját eszem-e, de igyekszem majd legalább egy salátát és egy almát enni naponta. Bár az orvosom már kioktatott az alkoholról.

Nick odanyúlt, és Lex combjára tette a kezét. – Igyekszem mindent megtenni, hogy ne legyek nyafogós, és megígérem, hogy mindent megeszek, amit megetetek veled. Megegyeztünk?

Lex a sajátjával takarta be Nick kezét. – Megegyeztünk.

 

* * * *

 

Gyorsan elszaladtak bevásárolni, mielőtt hazaindultak volna. Lex segített Nicknek kipakolni a bevásárlást, majd elment segíteni Shorty-nak az istállóban, amíg Nick elkészítette a vacsorát. Lex fütyörészve lépett be az istállóba.

Shorty felnézett az ajtó melletti ülőhelyéről. – Mi a fene ütött beléd, kölyök? Évek óta nem hallottalak fütyülni. – Lex sejtelmesen elvigyorodott.

Lex megvonta a vállát. – Nem tudom. Azt hiszem, csak jó napom van. Gondoltam, örülni fogsz, hogy nem azért jövök ide, hogy leharapjam a fejed valamiért. – Lex odahúzott egy másik sámlit, és leült Shorty mellé. – Nick grillezett csirkét és salátát készít vacsorára. Van kedved csatlakozni hozzánk?

Shorty felnevetett, és megpaskolta a lábát. – Úgy hangzik, mintha Nick vérnyomáscsökkentő diétát tartana neked. Köszönöm az ajánlatot, de a fiúkkal most a városba megyünk inni egy kicsit. – Shorty ült egy percig, aztán megköszörülte a torkát. – Örülök neked. Az, hogy ez a fiatalember a farmon van, pont azt jelenti, amit az orvos rendelt.

Lexnek leesett az álla. – Pontosan mit akarsz ezzel mondani?

Shorty levette a kalapját, végigsimított nem létező haján, és felsóhajtott. – Hogy mit kezdesz az életeddel, az a te dolgod, fiam. De ne dobj el valami különlegeset azért, amit talán mások gondolnak. Megértetted, amit mondok neked?

Lex a kezébe fogta a fonata végét, és megtapogatta az egyes hajszálakat. – Mióta tudod?

– Nos, ez attól függ, hogy pontosan miről beszélsz. Már középiskolás korod óta tudom, hogy más vagy. Soha nem láttam még olyan fiút, akit ennyi lány üldözött volna, aki tényleg nem akarta, hogy elkapják, egészen addig, amíg te nem voltál. Azóta tudok az érzéseidről a házban lévő fiatalember iránt, amióta láttam, hogy lovagolni tanítod. Ez akkor erősödött meg, amikor azon a nyáron korábban elment, és te beleestél a legsötétebb gödörbe, amit valaha láttam.

Lex rá sem tudott nézni Shorty-ra. – Az én hibám volt, hogy elment. Megmondtam neki, hogy soha nem leszek képes nyíltan szeretni őt. Elmagyaráztam neki az okaimat, és ő egyetértett azzal, hogy nehéz döntés volt, de így nem tudott élni.

Shorty csak nézett rá. – Mi változott? Végre eldöntötted, hogy tisztázod a helyzetet Sammel, vagy csak játszadozol Nickkel?

Lex megrázta a fejét, és hátravetette a fonatát a háta mögé. – Nem tudom, hogyan mondjam el Samnek anélkül, hogy ne kérdezősködne Terriről. Szégyellem magam, hogy úgy döntöttem, ahogy tettem, csak azért, hogy gyerekem legyen. Nem akarom, hogy gyűlöljön érte.

A kalapját a földre dobva Shorty felállt, és évek óta először emelte fel a hangját Lexszel szemben. – Az istenit! Adj egy kis hitelt a fiúnak, jó? Pokoli jó apja voltál, akár más vagy, akár nem. Miért számít, hogy mit tettél érte? A tény az, hogy megszerezted, és életének minden napján szeretted és tanítottad őt a jóra és a rosszra. Különben is, nem kell válaszolnod a Terrire vonatkozó kérdésekre, ha nem akarsz. Mondd meg Samnek, hogy az életednek ez a része magánügy. A beszélgetésnek vége. Csak ne merészeld még egyszer hagyni, hogy Nick kisétáljon az életedből, különben felmondok, amint elmegy. – Shorty lehajolt, felkapta a kalapját, és eltrappolt a barakkok felé. Félúton megfordult. – Hé, Lex? Szeretlek, fiam. – Megfordult és elsétált.

Húsz perc telt el, mire Lex összeszedte az erejét, hogy felálljon a sámliról. Teljesen elzsibbadt. Egész életében nem volt még ilyen beszélgetése Shorty-val. Visszament a házba, és belépett a konyhaajtón.

Nick a hátsó teraszon grillezte a csirkét. Kinyitotta az erkélyajtót, és csatlakozott hozzá. Nick az ajtó hangjára átnézett a válla fölött. – Hé, mindjárt kész a csirke. A salátát már elkészítettem és a hűtőben van.

Lex rögtön mögé lépett, és a karjába zárta Nicket. A fejét Nick vállára hajtotta, és megcsókolta a nyakát. Érezte, hogy Nick megfeszül, és körülnézett, hátha van még valaki a cowboyok közül, akik esetleg még látótávolságban vannak. – Engem már nem érdekel. Belefáradtam, nagyon belefáradtam, hogy megtagadjam magam. Hogy megtagadjalak téged. Szeretlek, és készen állok arra, hogy beszéljek Sammel.

A karjában megfordulva Nick összehúzta a szemét. – Kivel beszéltél?

Lex megcsókolta. – Shorty-val. Sok mindent mondott, aminek értelme volt számomra. Azt mondta, hogy meséljek Samnek rólunk, de ha nem akarom elmondani neki a születésének körülményeit, akkor az az én dolgom. Még kiabált is velem. Shorty sosem kiabált velem. Azt mondta, ha hagyom, hogy elmenj, még aznap felmond. – Lex elmosolyodott. – A mogorva vénember azt sem veszi észre, hogy én sem tudnék nélküle élni.

 

* * * *

 

Lex önként jelentkezett, hogy rendet rak a konyhában, így Nick egy pokróccal és egy pohár jeges teával a verandán lévő függőágyba vonult vissza. Éppen azon gondolkodott, hogyan közölje a munkaadóival az állatorvosi rendelőben, hogy Montanaba költözik, amikor Lex kijött, hogy csatlakozzon hozzá a verandán.

– Nem bánod, ha megosztom veled a függőágyat, jóképű?

Nick arrébb húzódott, és felemelte a takarót. Lex becsúszott mellé, és mindketten begubóztak a függőágyban. Nick megcsókolta a nyakát, és a fejét Lex mellkasára hajtotta. – Épp azon gondolkodtam, hogyan fogom abbahagyni a praxist. Szükség van errefelé még egy állatorvosra?

Lex ásított, miközben kezével végigsimított Nick hátán. – Azt hiszem, igen. Ha mást nem is, valószínűleg teljes munkaidőben le tudnálak foglalni. Úgy tűnik, itt a farmon örökké történik valami. Fogadok, hogy hetente kétszer rendszeresen hívjuk az állatorvost, de Henry doki kezd öregedni és morcos lenni. Beszélhetnél vele arról, hogy egyfajta társulásba kezdjünk. Talán még arra is hajlandó lenne, hogy eladja neked a rendelőjét. Legalább hetvenéves lehet.

Nick elkezdte gombról gombra kigombolni Lex ingét. Szüksége volt Lex bőrének melegére. – Elég gyorsan munkát kell találnom. Diákhitelem van, amit még mindig törlesztek, és mielőtt azt mondanád, nem, nem tudod kifizetni helyettem a hitelemet. Ezt egyedül akarom megtenni. Addig is szívesen megkeresném a kenyeremet azzal, hogy a marhákat gondozom errefelé.

Lex átrántotta Nick pólóját a feje fölött. Bőr a bőrhöz ért egy meleg takaró alatt, és ez mennyei érzés volt. – Kérlek, ne értsd félre, de remélem, nem akarsz minden nap egész nap dolgozni, mint a múltban. Végre ott tartok a farmmal, hogy nem kell sokat dolgoznom, ha nem akarok, és szeretném a szabadidőmet veled tölteni.

Nick lehajolt, hogy nyelvével körbejárja Lex mellbimbóját. – Akkor talán el kéne felejtenünk a praxist, és dolgozhatnék a Lazy Riverben, és talán helyettesíthetném Henry dokit, ha szüksége van rám. Egyelőre valószínűleg ennyi elég is lenne. Legalábbis addig, amíg meg nem unsz engem.

Lex Nick cipzárjáért nyúlt. – Ez nem fog megtörténni. Csak remélem, nem bánod, hogy pár év múlva egy öregemberrel fogsz élni. Lehet, hogy ezentúl csak csúnya cowboyokat fogok alkalmazni. – Lehúzta Nick cipzárját, és kihúzta a farkát.

Nick lemásolta Lex mozdulatát, és simogatni kezdte Lex farkát. Egyikük sem sietett. Csak lazítani és egymást érinteni akartak. – Tizenkilenc évvel idősebb vagy nálam, mégis úgy nézel ki, mint én. Az egyetlen hely rajtad, ahol látszik rajtad a kor, az a szemed körül van, és szerintem ez pokolian szexi. Emellett nem csak a dögös testedért és a gyilkos hajadért szeretlek. Hanem azért a férfiért, aki vagy. Egy olyan férfit, aki huszonhat évig megtagadja magától a boldogságot az egyetlen fia iránt érzett szeretet miatt.

Nick végigsimította Lex haját az ujjaival, és folytatta. – Ha már Samről beszélünk. Mit gondolsz, miért akar holnap kettesben horgászni menni? Folyton azt hajtogatja, hogy rendbe kell hoznia a dolgokat. Azon kívül, hogy iskolát váltott, és valahogy elfelejtette, hogy létezem, nem tett velem személyesen semmi olyat, amiért bocsánatot kellene kérnie.

Lex végigsimított a hüvelykujjával Nick farkának csúcsán. Egy csepp előváladék buggyant ki belőle, és a hüvelykujját a szájához emelte. – Hmm... Elég a fiamról, amíg a farkadon gondolkodom. Várnod kell holnapig, hogy megtudd, mit akar. Egyelőre mi lenne, ha levetnénk ezt a farmert és a továbbiakban kitalálhatnád, hogyan tudlak a legjobban megdugni ebben a függőágyban.

Nick nevetve tolta le a farmerját. – Hogy találod ki az összes rejtett fantáziámat arról a három évvel ezelőtti nyárról? Észrevetted, hogy istentelenül sok időt töltöttem ebben az izében?

Lex a farmerját is levetette, és magára húzta Nicket. – Persze, hogy észrevettem. Szinte minden este figyeltelek az étkező ablakának biztonságából. Bevallom, egy-két alkalommal még ki is vertem, miközben csak téged figyeltelek.

Elkapta Nicket, és lassan megsimogatta a farkát. Lex felpillantott a lehunyt fekete szempillái alól. – Lovagolj meg!

– Szeretnélek, de nincs síkosítónk. – Nick elkezdte ide-oda mozgatni a csípőjét Lex farkán. Megérintette Lex arcát, és végigsimított a vállán a mellkasáig, és megcsípte a mellbimbóit. Már attól el tudott volna élvezni, hogy az ánuszát Lex nagy, vastag farkának hosszán dörzsöli. – Ohhhh... édes... el fogok élvezni...

Lex gyorsabban simogatta, miközben Nick a fenekével simogatta Lex farkát. Nick úgy érezte, mintha egy rodeon egy bikán ülne és lovagolna rajta. Nick hátrahajtotta a fejét, és nyögött, ami úgy tűnt, hogy Lexet őrjöngő ütésekbe és lökésekbe kergeti, amíg mindketten el nem élveztek. Nick Lex mellkasára élvezett és Lex ondója beborította a fenekét. Lex tüzes csókra húzta le a férfit. – Soha nem szabadulok meg ettől a függőágytól.

Nick felnyögött, és újra megcsókolta. – Basszus, ez édes volt. Menjünk, mosakodjunk meg, és aztán vigyél az ágyba. Holnap reggel horgászni megyek. – Nick körülnézett, hogy biztos ne legyen senki kint, és felkelt a függőágyról. Felvette a ruháit, és meztelenül besétált a házba.

Lex követte őt, és bezárta a házat. Nick éppen belépett a hálószobába, amikor megcsörrent a telefon. Ránézett az órára. Tizenegy tíz volt. Ki a fene telefonálhatott ilyen későn? Nick értetlenül nézett rá, mire Lex vállat vont, és felvette a telefont. – Halló.

– Szia, Lex, meglepő, hogy hallasz felőlem?